Bejelentés


Székelyszenterzsébet Látogasson el Ön is falunkba


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









     Székelyszenterzsébet, Udvarhelyszék dél- nyugati csücskében az Orbán Balázs által Székely Partiumnak nevezett területen, a Nagy- Küküllőbe ömlő Mogyorós patak két oldalán, 358-400 m tengerszint feletti magasságon fekszik. Székelykeresztúr irányából a 137-es nemzetközi úton, majd a héjjasfalvi eltérőtől a 45-ös kövezett, részben aszfaltozott úton lehet megközelíteni 17 km távolságon. A falu 1940-1945 között Nagyküküllő vármegyéhez tartozott, Héjjasfalva községközponttal, majd 1945-ben visszacsatolták Udvarhely megyéhez. Székelyszenterzsébet önálló község volt, bíró, kisbíró és az esküdtek vezetésével. Visszaemlékezők szerint, az utolsó szabadon választott bíró Szakács Mózes volt, utána már kinevezés útján kerültek ki a vezetők. A Maros- Magyar Autonóm Tartomány felbomlása után, a megyésítés alkalmával, Székelyszenterzsébet Újszékely községhez tartozott. Újszékely és Románandrásfalva község összevonásával 1988-ban Székelyszenterzsébet községközpont lesz. 1990-ben se szó se beszéd, Románandrásfalvához csatolják, bizonyos személyek közbejárásával. Napjainkban Újszékely községhez tartozik, polgármestere Furi Mózes.

    Székelyszenterzsébet lakossága: - 1887-ben 1140 lélek, 1939-ben a falu lakossága 1300 lélek, ebből magyar 1034, cigány 260, román 6 (Bözödi György) - 1997-ben a falu összlakossága 1047, amelyből magyar 504, cigány 543 - 2003-ban összlakossága 1170, abból 391 magyar, 779 cigány (újszékelyi tanács).

     Székelyszenterzsébet teljes területe 1752,55 ha. Határában a szántók (742 ha) mellett sok kaszálót (263 ha) és legelő (303 ha), erdő, szőlőket és kisebb gyümölcsösöket találunk. Az 550 méterig emelkedő dombok nagytöbbségében kopárak, csak helyenként borítják erdő őket. Ilyenek: Csillaghegy (csillag alakú), Cserehegy (cserefás), Kisunomhegy, Nagyunomhegy, Kalákahegy (ennek tetejéről hívták régebben kalákába a falu lakóit), és Várhegy. A monda szerint ennek a hegynek a tetején egy vár állott. A vár egy alagúttal össze volt kötve a falu templomának tornyával. Amikor a toronyból meglátták az ellenség közeledtét, figyelmeztették a falu, lakói az alagúton át a várba menekültek, ahol védelmet találtak. Dr. Molnár István a székelykeresztúri Múzeumtól a hegyen ásatásokat végzett, de vár maradványra nem bukkant. Szerinte csak megfigyelő pont lehetett itt.

    Patakok, árkak nevei: Mogyorós patak, Mocsom árka (Furi árok), Kérő árka, Újlaki patak, Bödecs árka, Öcsvere árka, Szénásföld árka.
     A Mogyorós vagy szenterzsébeti patakon három híd van: Nagy-híd, Kicsi-híd és a Kátrányos-híd. Még volt két híd, a malomnál és a falun alul, de azok felszámolódtak.

     A falu belterületének legfőbb részei: Lúgos, Tóhely, Alszeg (Aszög), Felszeg (Föszög), Központ vagy Piac, Tízes utca, Jégverem utca, Pozdorjás utca, Gál szoros, Templom utca.

 



 












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!