Falu,Egyház,Iskola történet

    Székelyszenterzsébet nevét régi temploma védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Erzsébet II. András magyar király lánya, aki már 15 évesen a türingiai őrgróf felesége. Már 19 évesen özvegy és 24 évesen hal meg Marburgban. A szegények védőszentje.
      Székelyszenterzsébet első írásos említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben szerepel. Ez a nevezetes regesztrum hiteles és teljes másolata a püspöki Battyáni könyvtárban található. Az Eősi család a XV. században tűnik fel Szenterzsébeten. Dávid László szerint forráshivatkozás nélkül említik, hogy Szenterzsébeten domonkos rendi kolostor is volt, és tán a segesvári domonkosokhoz tartozott. Kemény János leszármazottai közül megemlíthetjük Kemény Józsefet, ennek fia a székelyszenterzsébeti idősebbek emlékezetében is élő Magyar Gyerőmonostori báró Kemény Béla. Feleségül vette Hallerkői Gróf Haller Bertát. Kemény Béla hosszú időn keresztül a református egyház gondnoka. Haller Berta is áttér a református hitre.
       1884-1889-ben tagosítottak székelyszenterzsébeti határt és kialakult a hármashatárrendszer. Ennek egyetlen hátránya az volt, hogy a kis területtel rendelkező gazdák egy helybe kapták meg földterületüket és így nem részesülhettek az ingyenes állatlegeltetésben az ugaron. Kicsiny földjüket maximálisan kihasználták és így a földek termőképessége egyre gyengült. Néhány ilyen elszegényedett kisgazda, hogy családja megélhetését biztosíthassa, és földet tudjon venni, a tengerentúlra. Amerikába ment dolgozni. Névszerint csak kettőt ismerünk, Méra Mihályt és Szakács Mózest. Az 1890 es évek elején hazatértek annyi pénzt hoztak, hogy kifizették adósságaikat és még némi földet vásároltak. Újra útrakészültek Amerika felé. A faluból több mint húszan akartak csatlakozni hozzájuk. Benedek Elekhez is eljutott a tömeges kivándorolni készülök híre. Egyik munkatársát, Barabás Endrét, a székelykeresztúri tanítóképző tanárát küldte Szenterzsebetre, hogy tudósítást írjon lapjának. Ő beszélgetett Szakács Mózessel az amerikai tapasztalatokról. Szakácsék Hamburgban ültek hajóra, onnan Clevelandbe, majd Castelba utaztak. Különböző vasgyárakban dolgoztak. Munkájukat megfizették, de napi tizenkét órát dolgoztak még ünnepnapokon is, egészségtelen körülmények között, idegenekkel együtt. Szakács nem biztatta falusfeleit a kivándorlásra, sőt tisztességesen megmondta, hogy „megátkozzátok azt a napot is, amelyiken születtetek, ameddig megszokjátok Amerikában, ha megszokjátok.” Mindezek ellenére 1902 januárjában huszonkét férfi indult útnak. Többen közülük a feleségüket is magukkal vitték, többek között Szabó Mózes és Székely János is. Ők az 1920-as években Chicagóból és Ghipsum Ohioból már az ott született és iskolás gyerekekkel jöttek haza. Az Amerikából hazatért fiatfalvi Burszán János, az eladósodott Orosz Páltól földeket vásárol és egy régi vízimalmot. A vízimalmot teljesen megújította, a patak medrét szabályozza, de mire jövedelmező lett volna vállalkozása, jött az államosítás, és elvették tőle a kommunisták. Az amerikás magyarok mindig szeretettel gondoltak szülőfalujukra. Az ők segítségével sikerült új nagyharangot önteni a falunak. A rajta levő felirat a következő: „Öntette a Székelyszenterzsébeti- Az Amerikai Magyar Ref. Testvérek Segítségével: Ref. Egyház, Nagy Géza lelkész Kálnoki Domokos gondnok, 1921 Seib R.T Nagyszeben” A II. Bécsi döntés után a falu várja a magyarok bevonulását. Nagy Ákos akkori református lelkész ünnepi istentiszteletet tart és kitűzi a magyar zászlót. Ámde a szomszédfalusi román értelmiségiek kieszközölik, hogy a határ, módosítással, jóval fennebb északra a solymosi határhoz kerül. Bevonulnak a románok. Nagy Ákosnak azonnal menekülnie kell. A katonák az esti bálban megállítják a táncot, az egyik, azt mondván, hogy nyomja valami, lehúzza a csizmáját és letekeri lábáról a kapcának használt magyar zászlót. Ezzel a megaláztatással egy nehéz időszak kezdődik Szenterzsébeten. Megindul a mozgósítás. A katonaköteles fiatalok nagy része átszökik Solymosba, azaz Magyarországra. Ők, mint magyar katonák vonulnak a frontra. Akik itthonról, mint román katonák kerültek a harctérre, azok nagy része nem tér haza. Kilenc személy tűnt el a II. világháborúban, nem tudni hol estek el.
     Az 1948-as államosítás után az országban és így Szenterzsébeten is, képzett szervezők hiányában, nem tudták elvenni egyszerre a gazdáktól az egyetlen megélhetést biztosító földet. Ezért létrehozták a kulákságot. Így akarták felszámolni a nagybirtokosok után a középparasztságot is. Az átlagos egy családra eső földterület nyolc hektár volt. A kulákokra háromszoros adót róttak, meghatározták, hogy mit termeljenek, és mit adjanak le belőle. Többek között termelniük kellett tormát, köményt, ánizst, cikóriát vagy dohányt. Ünnepeken kirakták a kultúrházból és az iskolából is. A kulákokat munkaszolgálatos katonáknak vitték, a Duna- csatornához vagy bányákba.
     1953-54-ben megalakul a kicsi kollektív, amely egy ideig a Benedek Elek nevet viseli. 1962-ig mindenki beáll a közösbe, amely 1990-ben bomlik fel.
     Nagy Károly, akkori tanácsos, utánjárásának köszönhetően 1995-től Székelyszenterzsébeten gázfűtés van, két évvel később bekötik a kábel TV-t is. Ugyancsak neki köszönhetően áll a falu központjában, a két világháborúban elesett hősök emlékműve.

Egyháztörténet

A református egyház története Szenterzsébet lakosságát a reformáció az 1576-os években érintette, amikor a templomot, mint az unitárius, mint a református közösség egyformán magának igényli, ugyanakkor erős a szombatos közösség is. Egy fejedelmi bizottság a többségi elvet érvényesítve „ az Ecclesiát, templomot és Parochiát 1639 a reformátusoknak adja át (Koncz 1882. 217)”. Székelyszenterzsébet tornyos temploma a falu keleti részében, kiemelkedő helyen áll. Ugyanitt állott 1870-ig elődje a középkori templom is, amelyben még Orbán Balázs is járt. A mai épület keleti részében a padló alatt megvan a régi templomból megmaradt kripta. De megmaradt a hajdani templom számunkra igen fontos darabja: a szentély két boltzáró köve, az egyik 1402-es évszámmal (Dávid László). Benkő Elek szerint az évszám 1451. A régi templomból még megmaradt egy megcsonkított ajtószárny is, 1461-es évszámmal. A középkori templomhoz 1784-1785-ben építették a ma is álló tornyot. 1869-ben elhatározzák az új templom építését. Tervrajzát 1870-ben T. Kovács Domokos készíti el. Megbízzák Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítőt, hogy a meglévő orgonát illő áron vegye bé, s készítsen egy egészen új orgonát. 1873-ban felszentelik az új templomot és orgonát. Az orgonakészítő Kolonicsot csak 1876-ban fizetik ki, ebben az évben födik be a kerítést cserép helyett lapos kővel. A torony elválva a templomtól az 1950-es években veszedelmesen megdölt. Tetejét lebontották, sokáig csak deszkával volt befödve és gerendákkal megtámasztva, mígnem egy környékbeli mester (Bokor) vezetésével a templom felőli oldalon a fundamentum alá ástak, a torony a saját súlyától nyolcvan centiméteres süllyedéssel helyre állott. A régi kántori lak helyébe 1990-ben egy új imaház épül, ahol télen a vallásórákat és az istentiszteleteket is tartják. Református lelkészek 1838-tól: Illyés Illyés, Némethi Mihály, Bibarcfalvi Borbát Lajos, Kovács István, Benkő Ferenc, Kertész Mózes, Nagy Géza, Nagy Ákos, Varró Mózes, Köblös Domokos, Kincses Kálmán. Református templom

A baptista egyház története 1906 decemberében az Amerikából hazatért Ketesdi János hozta haza az evangélium tiszta fényét amely beragyogta életét. Ezt a fényt nem rejtette véka alá, hanem bejárta a falut házról- házra, mígnem felkeltette némely ember figyelmét. Sok megpróbáltatásban és gúnyban volt része, de ő nem hátrált meg. Imádkozott és dolgozott. Imája meghallgatásra talált, mert ezután az érdeklődők saját házához jöttek, hogy hallják az evangéliumot; írja Bertalan Emma székelyszenterzsébeti lakos. Tehát 1916-ban Székelyszenterzsébeten megalakul a Baptista Gyülekezet. A gyülekezet száma 1945-ben elérte az 50 tagot. 1928-ban telket vásároltak imaház építése céljából. 1931-ben felépült az új imaház és december 26.-án megnyílt az ajtaja. A II. világháború idején nehéz időket élt át a baptista gyülekezet. Két évig zárva volt az imaház ajtaja. A háború befejezése után, Bertalan Emmát idézve „ Istenünk kegyelméből újra megnyílt az imaház ajtaja”.

Baptista imaház Az ortodox(román)egyház története Hamarosan..... Ortodox(román) templom Iskolatörténet

Benkő Elek szerint a XVI-XVII. század folyamán Szenterzsébeten iskola működött. A szombatos Eősi idejében Pécsi Simon volt az iskola rektora. Orbán Balázs pedig a Balázsi István Udvarhelyszék főtisztje által alapított akkor jeles Szent-Erzsébeti unitárius al-gymnáziumról beszél. 1838-ban az egyházi jegyzőkönyvek szerint Szenterzsébeten az iskolamester Bartha Sámuel, akit Gábos Elek követ. Az évek folyamán Gábos Sándor, Horváth Dániel, Rákosi Bálint is az iskola tanítóivá válnak. 1878-ban a kebli tanács új iskola építését határozza el. Addig is az iskolát a községházába költöztetik. Az iskola felépül, de a berendezését csak állami segéllyel tudják megvásárolni. Az új iskola épületében még színielőadást is tartottak. Az 1899-1900-as iskolaévben a tanulók száma 142, két tanító tanít. 1918-ban a kántori lakban folyt az egyházi magyar oktatás, ezzel párhuzamosan a népiskolában is tanítottak. 1938-ban a színtiszta magyar falunak egyetlen magyar tanítója sincs.Többnyire a szomszédfalusi románok tanítottak. Sokat verték a nebulókat, mert a gyerekek nyelve nehezen szokott hozzá a tiszta román beszédhez. Délelőtt és délután is folyt az oktatás. Majd 1945-ben jöttek magyar tanítók. 1949-ben az V-VII. osztályok részére megalakult az internátus. Voltak tanulók Kissolymosból, Nagysolymosból, Hidegkútról, Búnról és Szederjesről is. Az internátus, amely a Kemény kúriában müködött 1958-ban bezáródik, ezután ugyanebben az épületben nyolcosztályos iskola működött. Néhány tanár az iskola történetéből: Gál Dezső, Burus Árpád, Szabó K. Attila, Varró Sándor, Varró Erzsébet, Kerestély Márton, Kerestély Magda, Rózsa Ibolya, Bartos László, Pálffy Ákos, Szőcs Pál, Bán Éva, Nagy Katalin, Szakács János, Mátéfi Rozália, Szakács Amália, Roth Mária, Szabó Jolán, Buzogány Endre. A régi népiskola helyére az 1970-es években új emeletes iskola épült, amely felvette a Pécsi Simon nevet.

Jelnelegi Pécsi Simon Általános Iskola