Hagyományok és szokások

Porgolóc kapu és éjjeli őrség A régmúlt időkben a faluvégeken volt egy bizonyos kapu vagy sorompó, amit porgolóc kapunak hívtak. Szürkületkor takarodót harangoztak, ami azt jelentette, hogy mindenki haza kellett takarodjon. Utána a kapukat lezárták. A bíró tudta nélkül senki sem mehetett be a faluba. A kapu története visszanyúlik a tatárjárás korába. A kaput a bakterek nyitották és csukták. Éjjel minden órában végigmentek a falun és különböző figyelmeztető rigmusokat kiáltottak: „Tíz óra, hallgassatok a szóra, tűzre, vízre vigyázzatok,hogy semmi kárt ne valljatok!” „Éjfél után óra kettő, dícsértessék a Teremtő!” „Éjfél után óra három, én még a falut bejárom!”

     A pipázók is sokszor okoztak tüzet, ezeknek szolt a következő figyelmeztetés: „Jó az Isten, ott nincs hiba, De nagy kár a nyitott pipa, S ha kend vele a kárt teszi, Az Úristen meg is veri.”

Kaláka A kalákát a Kaláka hegyről hívták egybe. Volt arató, cséplő, kukoricafosztó stb. A fiatalok kedvelték a kalákákat, mert itt találkozott a legény a lánnyal. A fizetség rendszerint kalács és pálinka volt. Este pedig a falu közepén lévő Erzsébet kertben tánc volt. Még az 1970-es években is falunkban a házakat kalákában építették. Napjainkban a kaláka megszűnt és egyre kevesebb új ház épül.
Húsvét A húsvét a keretyének legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvéti locsolás a régmúlt idők szokása, s mint minden falusi, illetve városi környezetben Székelyszenterzsébeten is nagyon szép hagyomány. Régen a húsvéti locsolás nem különböző illatos szerek által történt, hanem vízzel. Ma már sajnos kihalóban van a vízzel való locsolás. Barabás Szabolcs (kántor) kezdeményezésére a Rózsahordozó Szent Erzsébet Baranta csapat az elmúlt évben sikeresen visszahozta a falu életébe azt a szokást. A legények locsoláskor szenteltvízzel locsolnak zenészek kíséretében. Minden háznál ahol leány van, meglocsolják és megtáncoltatják a lányt. A lányok rendszerint borral és házi süteménnyel kínálják a legényeket. A locsolás a húsvéti bállal ér véget

Május elseje A kisebb legények körében szokás volt a május elseji zöldág állítás a kislányos házakhoz. Ez a szokás még mai napig is megvan. Minden zöldág szárába a fiuk belefaragják, vagy újabban ráírják saját nevüket és így a lány tudja, hogy másnap kinek kell adjon zsebkendőt a zöldágért cserében. A nagyobb legények a lányoknak éjjeli zenét adattak. Rendszerint cigányzenészek muzsikáltak.
Szüretibál A szüretibált még napjainkban is megrendezik, külön cigányok és külön a magyarok. Ekkora a fiatalok délelőtt szekéren körbejárják a falut és a környező falvakat, énekelve, zenélve, majd este bált rendeznek. A székely népviselet sajnos már csak a szüretibálok, esküvők és konfirmálás alkalmával használják. A regutabálok is kimentek divatból.

Pünkösdi király választás 2008-ban történt meg Székelyszenterzsébeten sok év óta az első pünkösdi király választás. Akit megválasztanak az a következő kiváltságokban részesül: - a kiválasztás napján ingyen ehet, ihat - az elkövetkezendő egy évben ingyen részt vehet a falu és a szomszédos falvak rendezvényein - részt vehet a presbiteri üléseken - igazságosztó a falu fiataljai közt és képviseli őket A versenyben részt vehet bármely megkonfirmált ifjú. Különböző versenyszámokban kellett megmérkőzniük a fiúknak. Elsőként Szenterzsébet határában elrejtett szalagokat kellett megtalálniuk. Egy nemzeti színűt és két pirosat. Aki megtalálta a nemzeti színű szalagot az lett az első és kapott 300 pontot. A két piros szalag megtalálója pedig a beérkezés sorrendje szerint 200 illetve 100 pontot kapott. A következő versenyszám a dárdahajítással egybekötött célzás. A bejárati kaputól minden versenyző a szalmabábu irányába eldobta a dárdát, majd ahova megérkezett onnan célozhatott a bábura 3 darab kővel. A pontozás hasonlóan történt. Harmadik versenyszám a kötélmászás volt. Következő a favágás volt. Először a rönköket hosszában baltával, majd egyik felét fűrésszel kellett elvágniuk. Végül birkózás volt. Hármas csapatokban, mindenki mindenkivel birkózott, majd (mivelhogy hat versenyző volt) a két csapat győztese mérhette össze erejét. Miután a pontok alapján megválasztották a pünkösdi királyt, a második és harmadik helyen végzett versenyzők egy-egy lányt választottak a nézők közül királynőnek. A két fiú újabb harca döntötte el, hogy kinek a választottja lesz a királynő. Ezután hagyományosan reggelig tartó bál került megrendezésre a királyi pár tiszteletére.

Rózsahordozó Szenterzsébet Baranta Csapat A székelyszenterzsébeti baranta csapat 2007 februárjában indult Kovács István (Koko) – a Budapesti Zrínyi Miklós Baranta Csapat Rüs fokozatú tagjának irányításával. Előzménye ennek az elindulásnak az a mozzanat volt, amikor Kincses Kálmán lelkipásztor kapcsolatba került Vukics Ferenc őrnaggyal, a Baranta Magyar Hagyományos Harcművészert vezetőjével. Amint a lelkipásztortól megtudtam, a Baranta vezetőjét nem hívják Mesternek – mint ahogy a keleti harcművészeteknél az bevett szokás – hiszen a Barantában egy a mester: a magyar nép. Az a nép, amely hagyományanyagában – élő tudásként továbbörökítette azokat a harci tudásokat, amelyeket – egész Kárpát-medencét átölelve – iskolává lehetett formálni. Nagyon sok eleme éppen a néptáncokban maradt fenn – különösen a botoló, a szablya, illetve a fokossal való küzdelmek mozgásai. Éppen ezért a Baranta nagyon szoros kapcsolatot tart a magyar hagyomány megélésével. „Egy barantás magyarul él, gondolkodik, énekel és táncol.” Leggyakoribb tevékenységük a heti két alkalmi edzés, amit két helyszínen tartanak: a Faiskola kertben, illetve a Faluház mögötti kertben, valamint néptánctanulás Az erdélyi országos baranta bajnoki címet Szenterzsébeti hozta el Hajdu Leonárd személyében Mindig Vörösmarty szavaival szusszannak meg az elvégzett munkák után: „Ez jó mulatság – férfimunka volt.